Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Józsa Benjámin

1992. október 21.

Józsa Benjámin helyi magyar szakos tanár tanulmányában megállapította, hogy Nagyszeben magyarsága a XIX: század folyamán komoly politikai és kulturális életet élt. Szombatfalvi Török Ferenc egyetemi tanár, a Szeben és környéke RMDSZ szervezetének elnöke szerint Szeben megyében jelenleg 18 ezer magyar él, zömük Medgyesen és környékén, Nagyszebenben mintegy 5 ezer magyar nemzetiségű lakik, a városi RMDSZ-nek 1100 tagja van. /Ferencz L. Imre: Szebeni szigetek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./

2009. február 28.

A magyar kultúra napját ünnepelte Nagyszebenben, a református templomban a helyi magyar közösség. Józsa Benjámin magyar nyelv és irodalom szakos tanár előadása visszavarázsolta a múltat, majd Keresztes Éva elszavalta a Himnuszt. Ezzel nyitotta meg a Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda a szórványmagyarság 2009-es magyar kulturális programsorozatát. /K. O. Petra: A Magyar Kultúra Napja Nagyszebenben. = Művelődés (Kolozsvár), febr. /

2010. december 20.

Összefogással zöldellhet Erdély
„A szülőföldet egyszer és mindenkorra nem lehet a magunkévá tenni: a szülőföldet ma és holnap, újból és újból vissza kell szerezni, a szülőföld elvehető tőlünk bármely pillanatban, ha nem teszünk, nem dolgozunk, nem küzdünk érte” – fogalmazott a marosvásárhelyi Kultúrpalotában Markó Béla RMDSZ-elnök, az Ezüstfenyődíj hétvégi átadásán.
„A szülőföldet egyszer és mindenkorra nem lehet a magunkévá tenni: a szülőföldet ma és holnap, újból és újból vissza kell szerezni, a szülőföld elvehető tőlünk bármely pillanatban, ha nem teszünk, nem dolgozunk, nem küzdünk érte” – fogalmazott a marosvásárhelyi Kultúrpalotában Markó Béla RMDSZ-elnök, az Ezüstfenyődíj hétvégi átadásán.
A kilencedik alkalommal kiosztott díjjal azok előtt tiszteleg a szövetség, akik kiemelkedő munkát végeztek a „szülőföld visszaszerzése” érdekében. Idén 32 személyt, köztük politikusokat, önkormányzati tisztségviselőket, újságírókat és egyházi személyeket tüntettek ki. Markó Béla ünnepi beszédében hangsúlyozta, a kitüntetettek „mostoha körülmények között is képesek voltak küzdeni és munkálkodni a közösségükért, az erdélyi magyarságért”.
Az ünnepélyes díjátadó után beszédet mondott az Ezüstfenyő díjas Böjte Csaba ferences szerzetes, aki élesen bírálta az erdélyi magyarságot megosztó politikai törekvéseket. „Az erdélyi magyarság jövője az integráláson, a párbeszéden és az összefogáson múlik. Mindig imádkozokm azért, hogy az erdélyi magyar politikában egység és békesség legyen” – mondta Böjte atya.
Az Ezüstfenyő-díj idei kitüntetetteinak listája
Ádámosy Margit Klára tordai RMDSZ-elnök, városi tanácsos, Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője, Balázs-Bécsi Attila Kolozs megyei tanácsos, a szamosújvári Téka Alapítvány vezetője, Barabás Imre magyarkakucsi (Bihar megye) RMDSZ-elnök, Becze István, a Csík területi RMDSZ ügyvezető elnöke, Benedekfi Dávid lupényi (Hunyad megye) RMDSZ-elnök, Béres Ildikó Ibolya máramarosszigeti iskolaigazgató, Máramaros megyei tanácsos, Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, Csík területi RMDSZ-elnök, Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója, Draveczky Károly Szatmár megyei tanácsos, Erdős Bálint nagyszintyei (Arad megye) polgármester, Fodor István bodoki (Kovászna megye) polgármester, Fodor József nagyváradi vikárius, Horváth Anna, a kolozsvári Regionális Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója, Illés Ildikó Maros megyei tanfelügyelő, RMDSZ-ügyvezető alelnök, Jakobovits Miklós nagyváradi képzőművész, Józsa Benjámin nagyszebeni nyugalmazott magyar nyelv és irodalom tanár, Katona Mihály korondi polgármester, RMDSZ-elnök, Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, Kis-Juhász Csaba szilágysámsoni polgármester, RMDSZ-elnök, Kiss Károly élesdi (Bihar megye) nyugalmazott agrármérnök, Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Krecsák Szöllősi Adalbert nagyenyedi alpolgármester, Lieb József nagybányai esperes, Marina Ida-Magdolna szilágybagosi polgármester, Máthé István bethleni alpolgármester, Pásztor Gabriella államtanácsos, Petres Sándor, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, Suba Kálmán, a Nemzeti Állattenyésztési Ügynökség Maros megyei intézményének felügyelője, Terkál Ágnes, az RMDSZ-Közlöny szerkesztője, Tudor Veronka államtanácsos, Varga Attila esztelneki (Kovászna megye) RMDSZ-elnök.
F. I. Új Magyar Szó (Bukarest)

2014. április 8.

Idén hárommillió euróval támogatja Németország a romániai németeket
Idén 3,088 millió euróval támogatja a német állam a romániai német közösséget – közölte kedden a Mediafax hírügynökség a Suceava megyei prefektusra hivatkozva, aki múlt héten részt vett a román-német kormányközi vegyes bizottság 17., Berlinben tartott ülésszakán.
Florin Sinescu elmondta, a Német Szövetségi Belügyminisztérium által folyósított összeg több mint felét szánják a német közösség támogatására, és mintegy 1,372 millió eurót gazdaságélénkítésre fordítanak. Józsa Benjámin, a romániai a Német Demokrata Fórum ügyvezető elnöke az MTI-nek elmondta, a vegyes bizottság ülésszakain a német belügyminisztérium, a román külügyminisztérium és a romániai német közösség képviselői mellett hagyományosan részt vesznek azoknak a romániai megyéknek a prefektusai is, amelyekben német ajkúak is élnek.
A romániai német közösség érdekvédelmi szervezetének az ügyvezetője elmondta, az összeg legnagyobb része a romániai német öregotthonoknak jut. A romániai német közösség aktív korosztályának a kivándorlása után ugyanis az idős korosztály szorul leginkább a támogatásra. A német állami pénzből szerveznek ugyanakkor ifjúsági programokat is. A támogatást a német állam Romániában bejegyzett alapítványoknak juttatja.
Józsa Benjámin tájékoztatása szerint a gazdaságélénkítésre szánt összeggel mikrohitel-programokat finanszíroznak. Az ügyvezető a romániai német közösség legnagyobb gondjának a tanerőhiányt tartotta. Hozzátette, a német nyelvtudás a gazdasági szférában is jól hasznosítható, ezért a németül beszélők közül kevesen vállalják, hogy csekély fizetésért a tanügyben vállaljanak állást.
A német kisebbség önazonosságának a megőrzését a román állam is támogatja. A Német Demokrata Fórum a román költségvetésből 2014-ben 6,5 millió lej (448 millió forint) támogatást kapott. Amint az ügyvezető felidézte, a két világháború között még 800 ezres lélekszámú romániai német közösség tömeges elvándorlása a kommunista diktatúra idején kezdődött, az 1989-es rendszerváltozás után pedig rohamosan felgyorsult. A 2011-es népszámláláskor 36 ezren vallották németnek magukat Romániában.
MTI. Erdély.ma

2014. május 28.

Megjelent az új Művelődés
Egy fiatal, ma a kincses városban élő csíkszeredai lány javasolta 2011-ben: legyen Kolozsvár Európa ifjúsági fővárosa 2015-ben. Erről és a siker hozadékairól ír a friss Művelődés vezércikkében Farkas András.
A májusi lapszám Közösség c. rovatában Józsa Benjámin és Serfőző Levente a szebeni magyarok HÍD egyesületét mutatja be, Egyed Emese pedig a temesvári Bartók Béla Gimnázium szervezésében megtartott Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalmi verseny országos döntőjéről ad számot.
A Színpad rovatban Palocsay Kisó Kata a bábszínház rejtelmeiben kalauzolja (tovább) az olvasókat. A Kibeszélő rovatban Laczkó Vass Róbert Lukács Csaba publicistával és világjáró riporterrel folytatott beszélgetésének záró részét közli, amelyben az észak-koreai kommunista diktatúra valóságába nyerhet betekintést az olvasó.
A Galéria rovatban Orbán István Fazakas Tibort és op-art művészetét, az Enciklopédia rovatban pedig Kovács J. Attila az erdélyi gyógynövényismeret kiemelkedő alakját, Rácz Gábort mutatja be. Kolumbán Szende és Socaci Anita nagyenyedi diákok néhai Weress Margit kollégiumi tanár Áprily Lajoshoz és Reményik Sándorhoz fűződő barátságát ismertetik, a Könyvesház rovatban pedig Sz. Kurkó Irén Szekernyés Jánosnak a magyarság bánsági emlékjeleiről írt könyvét recenzálja. Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998